Made in Colombia
September 2015
By Claudia Andrade
A Wikipédia szerint a globalizáció egy olyan nemzetközi integrációs folyamat, amely a világot átfogó társadalmi kapcsolatokból, világ eszmék, termékek, ötletek és más kulturális, szociális, gazdasági és technológia szempontokból ered. Az ilyenfajta kölcsönhatások az országok között arra irányulnak, hogy egyesÃtsék a piacaikat, társadalmaikat és kultúráikat, egy sor társadalmi, gazdasági és politikai átalakulás réven, biztosÃtva számukra a globális státuszt. Ez a láthatólag tárgyilagos magyarázat egy láncreakciót indÃt el, amely lehet mind pozitÃv és negatÃv is attól függ, milyen nézÅ‘pontból vizsgáljuk. Stephen Castles szerint: "A migráció nem más, mint a globális változás eredménye, valamint egy erÅ‘teljes erÅ‘ a további változásra a küldÅ‘ és befogadó társadalmaknál."
Ez remekül összefoglalja a jelenlegi helyzetet Európában. Valójában szerintem amikor egy olyan terméket fogyasztunk, ami az országunkba érkezett, ritkán gondolunk bele, hogy milyen úton is került ide hozzánk. Szerencsére manapság könnyű hozzájutni a kolumbiai banánhoz Budapesten. Ha nem is olyan friss és édes, mint a szülÅ‘hazámban, mégis ha eszek belÅ‘le, az meglágyÃtja a szÃvemet és boldoggá teszi a hasamat. Hálás vagyok, hogy a globalizáció elérhetÅ‘vé teszi a kolumbiai banánt számomra is.
Nem gondolkoztam el errÅ‘l a helyzetrÅ‘l egészen addig, amÃg részt nem vettem az Artemisszió: Ready, Study, Go! egyik csoportos találkozóján, elmondhatom, hogy pozitÃv élményben volt részem, nem beszeélve a 19 résztvevÅ‘rÅ‘l, akik különféle országokból gyűltek össze a helyszÃnen. A foglalkozáson azt feszegettük, hogy az úgynevezett globalizáció valójában pozitÃv vagy negatÃv hatással bÃr-e. Természetesen, ha a kolumbiai kicsiny szÃvemet vesszük figyelembe, ami csak úgy sóvárog egy csöppnyi hazai Ãz után, nyilván pozitÃvumként könyvelhetjük el, viszont ha tovább vizsgáljuk az egész folyamatot, azért némi kétség merül fel bennem. Hány ember vesz részt ebben a folyamatban, a banánterméstÅ‘l a bevásárlóközpontig? A lista nagyon hosszú. Vitathatatlanul egy újabb kifejezés ugrik be nekünk: fair trade, de mitÅ‘l is lesz valami igazan fair trade? Mit jelent az egyáltalán, hogy fair trade?
A Wikipédia szerint: "A fair trade egy olyan társadalmi mozgalom, melynek célja, hogy abban segÃtse a fejlÅ‘dÅ‘ országokat, hogy azok jobb kereskedelmi viszonyokat fejlesszenek ki és a fenntarthatóságot terjesszék. A mozgalom résztvevÅ‘i támogatják a magasabb szociális és környezetvédelmi normákat és a magasabb árakat az exportÅ‘rök felé. A mozgalom elsÅ‘sorban a nyersanyagokra fókuszál, vagy az olyan termékekre, amelyeket tipikusan a fejlÅ‘dÅ‘ országokból a fejlett országokba exportálnak, miközben a belföldi piacokon is árusÃtják azokat, mint BrazÃlia vagy India. Ilyenek pl. a kézműves termékek, kávé, kakaó, cukor, tea, banán, méz, pamut, bor, friss gyümölcs, csokoládé, virágok, arany és 3D nyomtató-izzószál. A mozgalom törekszik a nagyobb igazságosság támogatására, hogy a nemzetközi kereskedelmi partnerek közötti párbeszéd az átláthatóság és a tisztelet útján haladjon. Ezen kÃvül hozzájárul a fenntartható fejlÅ‘déshez a jobb kereskedelmi viszonyok által, és a termelÅ‘k jogait biztosÃtva támogatja Å‘ket a fejlÅ‘désben."
Nyilván nagyszerűnek tűnik ez a Wikipédiát olvasva, de a helyzet valójában nem ennyire fényes. A kollektÃv munka eredményeként aggasztó számokat fedeztünk fel (2, 2,7,11, 8), amikor összehasonlÃtottuk a kapott számokat a nap végén. Az eredmény abszolút aránytalan lett, sÅ‘t azt is mondhatnánk, hogy igazságtalan. Még nekünk is, akik részt vettünk ebben, nehezünkre esett a százalékos eredmények felülvizsgálata, és arányos elosztása az öt munkacsoport között, amelyeket a feladat alatt vizualizáltunk.
A tényleges adatok százalékos eloszlása a következő:
1. Alkalmazottak az ültetvényen. 1%
2. Ültetvényes. 5%
3. Importőr. 7%
4. SzállÃtmányozó. 4%
5. Szupermarket tulajdonos. 13%
A Wikipedia utolsó bejegyzése az alábbi: " A mozgalom törekszik a nagyobb igazságosság támogatására, hogy a nemzetközi kereskedelmi partnerek közötti párbeszéd az átláthatóság és a tisztelet útján haladjon. Ezen kÃvül hozzájárul a fenntartható fejlÅ‘déshez a jobb kereskedelmi viszonyok által, és a termelÅ‘k jogait biztosÃtva támogatja Å‘ket a fejlÅ‘désben."
Igazság szerint még hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy elérjük ezt a célt. Ez a probléma az életünk sok más területét is érinti, ezért felmerül a kérdés, hogy milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megoldást találjunk. Nagy vagy kis lépés, az már nem számÃt, lényeg hogy elinduljunk valamerre. A jelenlegi állapot globális szinten egy terhekkel járó helyzetre világÃt rá, és ebben a pillanatban senki sem hunyhat szemet a menekült krÃzis felett. Nagyot vagy kicsit, de lépnünk kell ahhoz, hogy a globalizáció következményeihez vagy eredményeihez hozzájáruljunk.